Força Portugal!

Már lassan két napja, hogy a portugál válogatott kiesett, már haza is értek Dél-Afrikából és úgy tűnik, hogy hoztak egy igazi bolhából egy igazi elefántot. 

Ugye CR-nak volt az a bizonyos kiszólása, hogy "kérdezzék Queirozt", mármint a vereségről, meg úgy általában. Azóta megszületett a válasz is, mert az edző elmondta, hogy a válogatott mindenek felett áll és akinek kicsi a válogatott meze annak nem kell felhúzni és el is lehet menni, mert itt nem a játékos választ csapatot, hanem a csapat (a nemzet) választ játékost. Természetesen a nyiltakozósdi folytatódott és CR elmondta, hogy minden félre lett értve, mert amikor ő azt mondta, akkor Quieroz éppen egy sajtótájékoztatón volt...
 

Azóta megszólaltak mások is, mint Deco (nem nagyon fogok rá hivatkozni, mert mint köztudott nem kedvelem, szóval most nem bújhatok a hát mögé, pedig nagyon kényelmes lenne, mert ő tényleg komoly kritikával illette az edző munkáját, igaz a lelátóról) Bruno Alves vagy Mourinho. Ők mind CR melett álltak ki és nem is kimondottan Quieroz ellen, inkább az ellen, hogy akkor most minden felelőséget Cristianora hárítsanak, mert ő nem rúgott gólt. Sőt Mourinho gyakorlatilag pihenést és nyugalmat írt elő CR-nek:)

Hát... én továbbra se értek a focihoz, de azért egy biztos, hogy csapatjáték és soha nem múlhat csak egy emberen, főleg, ha a csapattársak is így látják. A nyilatkozósdiról meg, hát a fene se tudja, biztos, hogy nagyon csalódott volt és lehet, hogy volt bántó él is abban, amit mondott, de eddig CR nem tűnt - legalábbis nekem - a beugatós fajtának, legalábbis nem így. Ő az az igazi magát fényező fajta és emelett nem nagyon van ideje másokat leszólni... Fura, hogy senki nem akarja úgy nézni a dolgot, hogy szegény sztár, aki, kivolt és a hülye újságírók megint mikrofont toltak a szájába, mert egy csomószor olyan megértőek vagyunk a celebekkel, hogy hát igen igen, nem kéne folytan abajgatni és akkor nem mondana néha csúnyákat. Nem lehet most egy kicsit őt is így nézni? Igazából én sajnálom szegényt, mert már a VB előtt szinte minden nyilatkozatában elmondta, hogy ő igyekszik, de nem ő fogja megnyerni vagy elveszíteni a VB-t, és most mégis sokan rá próbálják tolni a felelőséget. Persze, lehet, hogy továbbra is én látom rosszul a helyzetet és elvakítanak az érzelmek - sajna mindig a vesztest sajnálom.

Na de azért, most a spanyolok is megkapták a magukét - igaz a pályán kívül. A spanyol Telefónica, a világ 3. legnagyobb telekommunikációs cége, meg akarta venni a Portugal Telecomtól a Brazilíában közösen üzemeltetett VIVO tulajdonrészét. Ami azért nem mindegy, mert a VIVOnak a nagy vizen túl kb 50 millió ügyfele van és bármilyen meglepő a PT legnagyobb bevételi forrása, többet hoz a konyhára, mint az otthon működtetett hálózat, még így is, hogy csak a fele az övé:) A PT részvényesek ugyan belementek volna az eladásba, de a kormány megvétozta a folyamatot. A spanyoloknak még várni kell, hogy fel tudják venni a lépést a Vodafone-nal vagy a kínaiakkal:)

Hát... kikapott a portugál csapat. Sajnos még csak sopánkodni se nagyon van min, mert azért olyan nagyon durva bírói ítéletek nem születtek. Annyival sokkal nem voltak jobbak a spanyolok. Mit mondjak? Szerencsésebbek voltak? Lehet mégis jobbak? Nem tudom... de szomorú vagyok, és csalódott, mert most már tényleg nincs kinek szurkolni. 
Idén valami ritka szerencsétlen módon mindenki, akinek szurkolni akartam kb ugyan abba a csoportba került (kiv. Ghána) de hát olyan meg nincs, hogy az egész csoport tovább jut - sajna. 
  Itt vannak még a brazilok, de... valahogy nem fog menni már ez szívből, asszem kénytelen leszek a hátra lévő időt spanyol ellendrukkerként tölteni, mindegy, hogy ki csak valaki verje ki őket, mert elrontották az én VB-met:)

Búcsúzóul itt egy video. Ez aznap este készült, amikor a Benfica lett a portugál bajnok. Az egyik tér, amit elfoglaltak az kb a Hősök tere, csak talán még forgalmasabb, mivel egy nagy körforgalom az egész, szóval ez is lehetett volna ma este. Ehhez képest, csak egy-két ember lézengett a kocsmák előtt a maradék sört kortyolgatva - igazi anyazás nélkül, na de ne szomorkodjunk. Viva Benfica!

Már nagyon kevés van vissza 3 órán belül kezdődik a spanyolok elleni meccs. Kezdek izgulni. Fura volt mondjuk, hogy a brazilok elleni meccs alatt a városban volt élet. Kíváncsi vagyok, hogy most mi lesz. Egy biztos, asztalt szerezni valami normális kivetítős helyen nem könnyű. Nekem felajánlották, hogy jaja a meccs fél 8-kor kezdődik, menjek oda nyugodtan 6 előtt és akkor talán lesz helyünk, de ők nem garantálnak semmit.

Reggel a metró már tele volt pocakos portugal feliratú apukákkal, meg szolidan öltözött anyukákkal, akinek a kis retiküljéről lógott a sárga-zöld-piros sál. A festett tinik majd 6 körül hagyják el a kaptárakat a hülye vuvuzelájukkal együtt. 

Szóval lassan én is indulok, hogy jó helyről nézhessük a meccset, mert az jó, addig is tanuljatok portugálul:

Még a vb előtt beszélgettem véresszájú Inter-drukker főnökömmel (tán épp az Inter-Barca BL-elődöntő környékén - be kell vallanom, szerénységem meg még véresebb szájú Barca-szurker; bajban is leszek egy kicsit ma), aki a következő Moratti-idézettel példálózott:

Megkérdezték az Inter elnökét, hogy mi a fontosabb: a BL, az olasz bajnoki cím, esetleg az olasz kupa?

Az őszbe hajló üstökű, ám még mindig csókosszájú Presidente a következőt mondta:

"Nézzék, Angliában a legnagyobb rangja tán az FA-kupának van. A spanyoloknál a bajnokság fontos, a németek meg BL-t akarnak nyerni. Az olaszoknál? Khm... Ki nem szarja le az olaszokat?! Ki a jobb Milánóban? - ez az egy szempont van!"

Nem állítom, hogy pont így hangzott, de a lényeg benne van. Ez jutott eszembe az utolsó nyolcaddőntő előtt, nem kell mondanom, miért.

Szomszédharc jön, méghozzá a javából! És nemcsak földrajzilag, de az aktuális (egyébként semmire sem jó) FIFA-ranglista alapján is: a spanyolok másodikok, mi harmadikok vagyunk rajta. Ráadásul mindkét ország válogatottja adós a kiugró világbajnoki szerepléssel. Nekünk legalább jutott egy bronzérem 1966-ból, nekik viszont csak egy negyedik hely 1950-ből. Már eddig is sokszor vártuk mindkét csapattól, hogy "na majd most megmutatják, hogy mennyire baromi jók", aztán valahogy sosem sikerült egyiknek sem. Most persze inkább az Európa-bajnokot tartották a torna előtt esélyesnek a végső sikerre, de azért mi, optimista portugálok, magunktól is vártuk várjuk a menetelést egészen július 11-ig.

Sajnos az eddigi mérleg nem nekünk kedvez: 15 hispán győzelemmel szemben csak 5-ször nyertek a mi fiaink, 12 döntetlen mellett (gólkülönbség: 37:71). Az első 20 meccsen nem is volt sikerélményünk (volt viszont egy 0:9 is, ráadásul vb-selejtezőn). Világversenyen csupán két eb-csoportmeccs alkalmával mérkőztünk velük: 1984-ben Franciaországban 1:1-re végeztünk, míg a 20 évvel későbbi hazai eb-n Nuno Gomes góljával 1:0-ra nyertünk, és ejtettük ki a nagy testvért. De vb-n most lesz először POR-ESP, úgyhogy kukába ezekkel a vacak statokkal! Amúgy sincs még annyi értelmük sem, mint a FIFA-ranglistának.

Ami nem lesz ma: Nuno Gomes-gól. Ami lesz: bosszús Iker, síró spanyolok, vidám portugálok.

(off: még egy zseniális statot találtam, amit muszáj megosztanom veletek: 1986 óta a spanyol válogatott az első, amelyik még egy megnyomorodott sárga lapot sem kapott a 3 csoportmeccs alatt. Találjátok ki, melyik csapat volt képes hasonlóra Mexikóban, 24 évvel ezelőtt! Segítek: ha sárgát nem is, de gólt kaptak szép számmal Irapuatóban.)

Az előző két bekezdéssel mondjuk nem jutottunk sokkal közelebb a holnapi meccs konkrét felvezetéséhez, úgyhogy most már essünk neki!

Aktuálisabb (és mindenképp pozitív kicsengésű) statok: az utóbbi 26 meccsből 22-szer nem kaptunk gólt, 19 meccs óta pedig veretlenek vagyunk! Még egy, és új portugál csúcsot állítunk fel.

Egy jó hírem máris van: mivel ez lesz az utolsó nyolcaddöntő, bizton állíthatom, hogy ott leszünk a 9 legtovább állva maradt csapat között (hacsak nem tör a 16:00-kor kezdődő japópara Isner és Mahut babérjaira egy 199-198-as büntetőpárbajjal)! De a top10 az már tuti. Aztán: a hetest is ebben a fokvárosi stadionban vágtuk az északi koreásoknak!

Jó hírek után rosszak: sajnos Deco felépült. Félek, hogy Queiroz meg rögtön helyet szorít neki a kezdőben. Jobb esetben Danny helyén (aki zúzódást szenvedett a brazilok ellen), rosszabb esetben kiveszi az eddig maximálisan bizonyító Tiagot. Utóbbi esetben igen nagyon roppant kurvára morcos leszek. És amiatt is aggódom, hogy Carlos mester visszanyúl Liédsonhoz, Hugo Almeida kárára.

Megint jó hírek jönnek: Duda megy a padra, jön vissza Ferreira jobbhátvédbe, Coentrao pedig balba. Eduardo, Bruno Alves, Carvalho, Cé, Simao Sabrosa eddig is többé-kevésbé stabil helyet kapott a csapatban, elméletileg most már Pepe is biztosnak tűnik.

Újfent szépen termelt a közhelygyár fiaink irányítása alatt, ím néhány mélyenszántó gondolat:

Queiroz: "Az eddigi veretlenségünk nem ér semmit, ha holnap kikapunk."

Simao Sabrosa: "A spanyol nagyon jó csapat, de mi nem félünk tőlük, és a svájciak sikeréből is erőt meríthetünk. Hisszük, hogy le lehet győzni őket."

Paulo Ferreira, akit a mester mellőzött az elefántok elleni nyitómeccs óta: "Egy csapat vagyunk, ahol mindenkinek közös a célja: a minél jobb eredmény. Nem számít, hogy kezdesz, vagy a padról kell beszállnod; minden pillanatban a lehető legjobbadat kell nyújtanod a csapat és a siker érdekében. A futball nem 11 játékosról, hanem 1 csapatról szól."

Igazságtalan lennék, ha elhallgatnám a mester azon elmélkedését, hogy miképp verjük le a La Roját: "A legelső pillanattól kezdve támadólag kell fellépnünk. Sokkal offenzívabb futballt kell játszanunk, mint a brazilok ellen. Muszáj némi kockázatot vállalnunk a gólszerzés érdekében. Fontos, hogy a támadó- és a védőjátékunk is a lehető legjobb legyen. Azt hiszem, hogy a két csapat felfogása a futballról sok mindenben hasonlít, mindketten a szép játékot helyezzük előtérbe (döm-döm... - én), egy nagyon jó, gyors (nagyon döm-döm... - megint én) és kreatív megoldásokkal teli mérkőzést várok, ami a foci nagy ünnepe lesz, és amit úgy tudunk megnyerni, ha gyorsabban játszunk és gondolkodunk riválisunknál."

A coach beszélt még arról is, hogy nem örül, hogy 7 sárga laposunk van, de ez most nem foglalkoztatja sem őt, sem mást, mert csak a negyeddöntőben lehet érdekes, és amúgy is több variációt fel tud pattintani a mágnestáblára attól függően, hogy kik játszhatnak.

Ezt tippelik kezdőnek az okosok (de már megtanultuk, hogy nem annyira okosak)

A spanyolok. Bárki bármit mond, jók. Mint már az elején írtam, igen közel áll hozzám a Barcelona, így hát felemás érzéseim vannak. Pl. imádom nézni, ahogy Iker csípőre tett kézzel tud szenvedni/értetlenkedni egy-egy kapott gól után. Hátsó soraikban öreg Csárlit és Ramost érzem gyengébb pontnak. Utóbbi kétségtelenül nagyon jó, ha támadni kell, de minimum vitathatóak védekező képességei. Piqué nagyon jó, Capdevila megbízható. (Amúgy Csárli is, csak néha hibádzik egy kissé a helyezkedése, amit ki lehet használni, főleg 16-oson belülre lőtt labdákkal.) Ha nagyon nagy mázlink van, akkor még Iker-ben lehet bízni, idei szezonjában volt néhány érdekes megmozdulása (példa).

A középpályájuk bikaerős. Xavi az Xavi. Ha szarul megy neki, akkor csak 85%-ban passzol, és csak 2 gólpasszt oszt ki (legfeljebb nem rúgják be). Busquets váratlanul gyorsan beérett, ügyetlen kapus apjához képest fényévekkel jobb futballista, rengeteg labdát szerez, azokat meg is tudja játszani (értsd: hol a Xavi haverom, hadd adom mán oda neki!), viszont nem szép tőle, hogy állandóan fetreng és szenved. Xabi Alonso remek, akár támadni kell, akár védekezni.

És sajna elöl sem gyengébbek: Iniesta tolja balszélen, amit már megszokott a Barcában. Véleményem szerint Messinél is zseniálisabb, váratlanabb, és ami még fontosabb: inteligensebb megoldásokra képes, Torres a befejező csatár mintapéldánya, Villa meg valamiért mindig gólt rúg (még nem jöttem rá, hogy miért). Ha meg cserélni kell, akkor van még Jesus Navas, Juan Mata (ezt már láttátok, ugye?), Fabregas, Silva.

Visszatérve Queiroz nyilatkozatára, erősen kételkedem abban, hogy ez egy gyors meccs lesz. A Barcelona hadrendjével meglehetősen hasonlatos felállásban játszó spanyol válogatott a katalánok labdajáratós, rövidpasszos türelemjátékára épít, és nem fogják előrevágni a labdát csak azért, mert már 20-szor adogatták egymásnak a félpályánál, és cikinek érzik, hogy nem történik semmi. A várható labdabirtoklási fölényük adott, amit tehetünk, hogy nem lesz több 60%-nál, de még fontosabb, hogy meddővé tegyük azt. Iszonyatosan precíz és könyörtelen (olykor-olykor akár kőkemény) védekezéssel elérhetjük ezt. Nagyon fontos, hogy a remekül cselező szélsőikkel, labdabiztos középpályásaikkal szemben igyekezzünk létszámfölényt kialakítani, hogy az esetlegesen sikeres első cselt követően időben érkezzen a besegítés.

Támadásban ki lehet használni Ramos túlságosan offenzív játékát, főleg, ha Cé kerül szembe vele. Úgy érzem, hogy Puyol körül van még keresnivalónk. Az eredetileg jobbhátvéd fürtöske hajlamos túlságosan labdafelé tolódni, így túl nagy hely marad mögötte, néha pedig még mindig kifejezetten szélsőhátvéd módjára viselkedik.

Bízzunk benne, hogy Cé és Simao meg tudja keverni a védelmi vonalakat a széleken, és esetleg jókor érkezik Meireles vagy Tiago (legyen ő, könyörgöm, legyen ő!), netalán Liédson (ne ő, légyszi mester, ne ő!). Vagy tőlem akár beakadhat egy 25 méteres bomba is, de akkor sem sértődnék meg, ha Cé egyik szabadja (tehát minden pontrúgásunk, ami a spanyol alapvonaltól 40 méteren belül van) nem legalább 10 méterrel kerüli el a kaput. Na és persze alap, hogy Eduardo és a védelmünk olyan stabil legyen, mint eddig. De ezt már Carlos is megmondta.

Ha minden jól megy, visszatérünk élő, szöveges közvetítési módszerünkhöz, amit majd itt olvashattok.

Moratti után szabadon: Tojok rá, hogy ki lesz a világbajnok! De a spanyolokat meg kell baszni!

Força Portugal!

Ennek a bejegyzésnek sajnos van szomorú aktualitása is, nincs két hete, hogy a portugál Nobel-díjas író, költő José Saramago elhunyt. Természetesen mély tisztelettel gondolok rá, mégha műveit nem is szeretem annyira, de ez már ízlés dolga, azon meg nem érdemes vitatkozni. 

Asszem elég kevesen ismerik az Ibér Unió elképzelést. Ha jól emlékszem először 1830-ban merült fel (katonai erő bevetése nélkül), hogy itt az Ibér-félszigeten elég lenne egy ország, Ibéria. A spanyol részről nem túl aktuálisan (utána jönnek a márciusi forradalmak Európában, meg I. VH) benyújtott kérdést, az épp Brazíliába menekült I. Pedro visszautasította. Ezzel az ötlet jegelve lett. 

Nincs egy éve, hogy Saramago utoljára e teoria melett publikált egy cikket, természetesen Spanyolországban, mert már senki nem tudja mióta, olyan rég spanyol területeken él, tanít. Szerinte Portugáliának sokkal jobb lenne, ha csak egy spanyol tartomány lenne. Csoda, hogy a portugálok kissé ambivalensen állnak saját Nobel-díjasukhoz? Ha innét nézzük, még szerencsénk van Kertésszel, mert igaz, hogy nem Magyarországon él és néha erősen/félreérthetően fogalmaz, de még nem modta (és reméljük nem is fogja), hogy egyesüljünk mondjuk a finnekkel/törökökkel/japánokkal - mindenki a politikai nézeteink megfelelően válasszon magának nyelvrokont! Szóval, lehet, hogy egészen szerencsések vagyunk Kertésszel - csak nézőpont kérdése.

Saramago ezen cikkében az is szerepel, hogy kb a portugálok 30, a spanyolok 40% támogatná ezt az egyesülést. Nekem nincsenek tudományos, igazolható méréseim, de eddig egyetlen portugált találtam, aki azt mondta, hogy igen, szerinte ez jó lenne.

Itt van a másik nemzeti csoda, aki szintén nem fiatal már Figo, inkább anyáink kedvence mint a miénk, mert ugye nekünk lányok/fiúk itt van CR... Állítólag Figotól sem áll messze Nagy-Ibéria gondolata, ő is támogatja a két ország egyesülését, akár úgy is, hogy Madrid legyen a főváros. Mellesleg most is, mint mindenki tudja, Spanyolországban él, talán svéd vagy milyen modell feleségével.

Ez a spanyolok elleni meccs nem lesz egy 56-os vizilabda mérkőzés, de azért a két ország, a két nép, mint jó testvérek folyamatosan rivalizálnak egymással... szóval biztosan izgalmas lesz. De mindenezek után az egész szövegelés lényege, hogy lehetne csak egyetlen csapatot indítani Ibér szinekben? És akkor ki (nem) kerülne be?! Vagy mint UK nem egy csapatot indítani, hanem többet? Akkor végre lenne mondjuk baszk csapat is a következő EB-n?

Eddig teljesen el voltam képedve, hogy így is lehet... Portugáliában, főleg Lisszabonban nagyon sok bevándorló él, és hát legnagyobb részük brazil - egy a nyelv, ugye. Én csak bámultam, hogy itt mindenki ugyanúgy örült a brazil góloknak, mint a portugáloknak, mindenhol brazil meg portugál zászlók meg mezek. Egy ismerős vegyespár vett két mezt a csemetének, középen félbevágták és összevarrták, mert a gyerek félig brazil, félig portugál. Nem kell ehhez nyugaton lenni, mert azért Brazília nem a klasszikus nyugat, mégha arra is van. Elég értelmes, vidám, normális embernek lenni.

Tegnap azért megnyugtattak, hogy nem, ez nem így van, nem ilyen idilli a helyzet. A Parque das Nações-ban tegnap a meccs után élegedetlen brazil szurkolók elkezdtek kocsikat törni és csak úgy általában rendbontani. A rendőrség természetesen azonnal megjelent, lövödözgettek egy kicsit a levegőbe, 2 brazilt elfogtak, és bezárták az összes bárt (csak erre az időszakra) a környéken. Szóval, ezért nyert végül Lisszabonban 2-vel Portugália. 

Kíváncsi vagyok mi lesz a spanyolok ellen... de erről később.

Íme a video, amit nem tudok beágyazni, de aki nagyon lelkes az nézze meg, hogy itt milyen lenne egy forradalom:)

Véget értek a küzdelmek a csoportokban, így a miénkben is. Őszintén szólva erre ki kéne találni valamit, mert az első fordulók mindig halál unalmasak (most talán minden eddiginél inkább azok voltak), az utolsóban meg ilyenek vannak, mint a Spanyolo.-Chile, ahol prémiummegvonással fenyegették meg azt a játékost, aki az utolsó 20 percben átmerészkedik labdával a támadótérfélre, midőn hogyhogynem 40 perccel a vége előtt kialakult egy olyan eredmény, ami mindenkinek jó. (Persze akkor még nem lehettek biztosak abban, hogy a svájciak nem lőnek kettőt, de belenézve abba a meccsbe, az egyetlen kérdés az volt, hogy a derék hondurasi legények mindegyik 3:2, 5:3, stb. létszámfölényes kontrájukat elkúrják-e. Elkúrták. Az baromira nem volt benne, hogy ott a svájciak gólokat szereznek.) Szóval nem tetszik ez nekem így, de persze jobbat nem tudok én sem. (elejétől kezdve egyenes kiesés? kiemeléssel?)

A brazilok elleni kezdőcsapat

A G-csoport első helyéről döntő portugál-brazil meccs két különböző félidőt hozott. Az elsőben kisebb-nagyobb rugdosódások, sárga lapok (és egy elmaradt brazil kiállítás!), és némi brazil fölény mutatkozott (egy kapufával megspékelve). Igazából én olyan békés(ebb) meccset vártam, mint amilyen aztán a második félidő lett (első 45 percben 7 sárga, másodikban zéró). Addigra mindkét csapat felmérte, hogy nem szükséges feltétlenül agyonrúgni egymást, mert abból még baj is lehet. Kell-e mondanom, hogy a mérkőzés azon fele, amelyik már inkább a játékról szólt, már portugál fölényt hozott, és kis híja volt, hogy ne hozzon egyben győzelmet is (Raul Meireles zickója).

Jellemző kép az első félidőből

A vége 0:0 lett, nagy dolgot nem láthattunk, sokkal okosabbak nem lettünk, a védelmek bizonyítottak. Coach Queiroz szabadjára engedhette fantáziáját, többen igen szokatlan helyen tűntek fel a pályán (Cé, mint előretolt középcsatár? Na, de Mester!). Danny (a nem tudom melyik Somosnak valaki mondja már meg, hogy nem angol a srác, és nem deninek kell ejteni a nevét) és Ricardo Costa megmutathatta magát, néhányan meg pihizhettek. Megnéztük, hogy Pepe (követeljük, hogy vágassa le a haját, mert ront a csapat Cé imidzsén, hogy idétlenül néz ki, pláne itt) mit bír ilyen hosszú kihagyás után, Coentrao mit tud, ha csak támadnia kell (jó a srác!), és hogy Eduardo iszonyatosan nagyot tud védeni, ha kell:

Ahogy korábban írtuk, megvan a harmadik nullára lehozott meccsünk, már csak négyszer nem kapunk gólt, és szevasz, kupa!

Most kicsit pihenünk, aztán jöhet a szomszédharc a spánisok ellen!

Mindenekelőtt az egyik legtöbbet nézett brazil-portugál összefoglalója:

Imádtuk ezt a reklámot! Mondjuk ma senki nem lesz a pályán közülük.

Eljött az uccsó csoportkör, aránylag kényelmes poziban várjuk a meccset. Pillanatnyilag az elefántokkal szemben van 3 pont és 9 gól fórunk, nem valószínű, hogy az elvtársakat 2-3 gólnál többel meg tudnák verni, úgyhogy kb. 6-ot kéne kapnunk a braziloktól, hogy bajban legyünk. Ez meg leírva, elméletben is baromság, nemhogy igaziban.

Így hát felmerül a kérdés, akarunk-e csoportelsők lenni.

Ha igen, akkor ugye nyerni kell a szambások ellen. A nyolcaddöntőben kapnánk a spanyol-csoport másodikját (kiindulva abból, hogy a hispánok megverik az egyébként roppant szimpi Chilét, a svájciak meg bedarálják Hondurast), akik valószínűleg a Milka-tehenek lesznek. Nem könnyű, de vállalható ellenfél. Ha borul a tippünk, akkor jöhetnek a spanyolok vagy a chileiek, teljesen abnormális esetben pedig a hondurasiak (ennek örülnénk a legjobban). Ezután jönne a holland-szlovák győztese a negyeddöntőben, nyilván a tulipánosokra számíthatunk. Ez határozottan nehéz ügy lenne, de hát illik megverni legalább egy komoly csapatot a döntőig.

Mert a csoportgyőzelem igazi jutalma az elődöntőben várhat ránk! Itt ugyanis a Ghána/Uruguay/USA/Dél-Korea négyesből kapnánk ellenfelet (ha valakinek nem esne le: ebből a négy csapatból valamelyik mindenképp elődöntős lesz, röhej! Köszönjük Franciaország és Anglia!)!

A másik eshetőség: hagyjuk (nyilván maguktól nem menne nekik), hogy fölénk kerekedjenek a dél-amerikaiak. Ez esetben rögtön szembekerülünk a H-csoport elsőjével, ami Chile vagy Spanyolország (kevésbé valószínű, hogy úgy beindul a nem létező svájci gólgyár, hogy nekik lesz a végén a csoportban a legjobb gólkülönbségük, miközben a spanyolok nyernek). Húzós, akármelyik is jön. Utána talán egy picit könnyebb dolgunk lenne a Paraguay-Japán meccs győztesével, és máris a négy között találhatjuk magunkat. Mondjuk innentől beszarás van, mert jöhetnek Messiék, Podolskiék (hahaha) Rooney-ék. Igaz, hogy ebből most (még) csak az argentinok jók, de a másik kettő legyen akármiyen gagyi csapat, megverni sosem könnyű őket.

Csak Cé nehogy megkapja a második sárgát! (amúgy még sose az volt a kezdő, mint amit itt jósoltak)

(Update! Így kezdenek a legények:

Mi: Eduardo - Bruno Alves, Ricardo Carvalho, Pepe(!), Fabio Coentrao - Ricardo Costa, Raul Meireles - Tiago, Cristiano Ronaldo, Duda - Danny.

Brazília: Julio Cesar - Maicon, Lucio, Juan, Michel Bastos - Felipe Melo, Gilberto Silva - Dani Alves, Nilmar, Julio Baptista - Luis Fabiano.)

Mi a szopatásra szavazunk! Abból sosem lehet baj.

Kis könnyed felvezető gyanánt a brazilok elleni csopdöntőn várható fiesztára, összeszedtünk néhány mostani és régebbi klipet, amiben a srácok reklámozzák az aktuális szponzorokat.

1. Liédson (aki úgy énekel, ahogy focizik - töketlenül):

És még az akadémiainak nehezen mondható szöveggel is meggyűlik a baja

Amúgy a teljes reklámot itt nézhetitek meg, de az kevésbé érdekes.

2. Bruno Alves (azért még ő sem egy Gáspár Laci):

Pedig istenien csettinti magának az ütemet

Erre az alig játszott dallamra még Nuno Gomesnek is van reklámja, de ő nem énekel benne, úgyhogy kihagytuk (de ha akarjátok, megnézhetitek itt).

Jöjjenek a korábbiak, a 2008-as EB-re csinált reklámkampány szereplői.

3. Ha már Nuno Gomesnél tartottunk. Íme, amint Quaresma kollégát élteti: 

Mondjuk a végefelé szemmel láthatóan oxigénhiánnyal küzd

4. Folytatva a szerelmi háromszöget, itt Quaresma nyalja Nani seggét: 

Ejj, ha még ez a srác is ott lenne Cé mellett, akkor milyen faszagyerek csapatunk lenne!

5. Nyilván kitaláltátok, hogy záródik a kör háromszög. Nani szereti Nunot: 

Mr. Apró, sötét fej, hatalmas vakítófehér fogakkal

6. És végezetül Joao Moutinho, akit kihagytak az egymás istenítéséből: 

Ő meg már nem is ugrál! Ilyen kondícionális gondok voltak 2008-ban?

7. Na jó, bónuszként kaptok csajokat is, meg amúgy is még a 7-es szám bűvöletében élünk. Ők nem nyitják ki a szájukat (illetve nem jön ki hang a torkukon), de ez tán nem akkora baj: 

Az egyetlen ok, ami miatt veszíthetünk Brazília ellen (bár, ha jobban belegondolok ők csak belőle nőtt gyenge ága...) az ez: 

Ehhez szavaim sincsenek, asszem a refrént nem kell fordítani érti mindenki... nem igényelt sok agymunkát megírni, na nem mintha a zenéhez kellett volna.

Nem tudom mi van a portugál középpályával, de valami nagyon nincs rendben. Lehet, hogy valaki gonosz kis férgeket hintett el, vagy alattomos betegséget terjeszt a pálya ezen szakaszán... mindenesetre furcsa, hogy miután kiesett Nani, elkezdett panaszkodni Deco (továbbra sem szakad meg érte a szívem) is, hogy gond van a csípőjével. Mint egy utolsó mentsvárként még befutott Rúben Amorim és erre kiderül, hogy ő sem egészséges. A bal combja fáj, ami ugye egy focistánál már komoly gondot jelent. Mert ha csak a feje fáj, vagy a karja van eltörve, az nem nagy gond, de hát láttunk is erre példát idén, minek ragozzam.

Szóval gyakorlatilag játék nélkül hullanak a középályások a portugál csapatból. Aggódom. Mi van, ha ez a vírus eléri az első sort is? Vagy rosszabb: ha csendben, lassan kúszik hátra, és egyszercsak egy kapus sem lesz?! 

Tessék küldeni nekik energiát, meg távgyógyítást, meg noni juicet, meg fényt és csontkovácsot, meg táltost, és tessék vuduzni a brazilokat - elvégre nemcsak a ghánaiaknak vannak varázslói!

Az igazán nagyok az ilyen győzelmet is szerényen tudják viselni. Szerencsére mi nem akarunk nagyok lenni, muhaha.

7-szer csaptunk oda a demokratikus/piacgazdaságra építő/szabad világ nevében az elvtársaknak! 7-szer! (ismételten kifejezzük aggodalmunkat atekintetben, hogy a vert sereg szegény, jobb sorsra érdemes katonái milyen fogadtatásban részesülnek majdani hazatértükkor a Kedves Vezér által - tán jobb lenne kollektíve lelépni?)

Ugyan számoljátok már meg, hány srácunk van a képen!

1. Ennyi feje van a legmocsokabb mesebeli sárkánynak.

Ha nagyon bele akarunk kötni valamibe, akkor azt csak az első félidei játék miatt tehetjük, Bár már akkor is kiviláglott, hogy jobbak vagyunk, de néha igen komoly veszélyhelyzeteket teremtettek a koreaiak a kapunknál, és ilyenkor nagyon izgultunk. Igaz Eduardonak nagy bravúrt nem kellett bemutatnia, a védhetőt meg mindig védi, ezt tudjuk róla. A védelem azért rendben volt, inkább távoli lövésekkel próbálkoztak a katonatisztek. A második félidőben aztán már semmi veszélyt nem jelentettek a kapunkra, így két szélső védőnk (Fabio Coentrao és Miguel) megtehette, hogy csak a támadásokkal foglalatoskodjon. Carvalho pedig pont hogy még az első halfban szerezhetett volna akár kettőt is, de egyszer lécet talált, egyszer meg felszabadított a koreai 16-oson belül.

2. Ennyi főbűnt ismer a katolikus vallás.

Középpályánk is inkább az attakok építésével volt lekötve, semmint a védekezéssel. Nagy húzásnak bizonyult, hogy Meireles Deco hiányában sokkal többet foglalkozott a támadások indításával. Nagy érdeme, hogy a legnehezebbet, a vezetőgól megszerzését is magára vállalta. Egy napja még azon élcelődtünk, hogy milyen okosakat mondott, de most már meg kell követnünk. Ő elintézte a kötelezőt, a többiek meg a pluszt adták.

3. Ennyi csodája volt az ókornak.

Meirelest is bírtuk, de a legnagyobb az mégiscsak Tiago volt! 7 gólunkon 6 emberünk (ez nagyon jó hír a későbbiekre nézve) osztozott, egyedül ő duplázott, mindemellett remek passzt adott a mi Raulunknak az első gól előtt, benne volt a másodikban is, és amúgy is több jó megoldása volt. Követeljük, hogy Deco maradjon ott, ahol most is volt (kispadon), és a továbbiakban Tiago barátunkat erőltessük! Meccs-MVP, ez nem kérdés! (A FIFÁ-nál megint Cé volt az, de ott a hülye szurkolók szavaznak, gyaníthatóan nemcsak szakmai szempontok alapján.)

4. Ennyi törpe rohangált Hófehérke szoknyája alatt körül.

Sorban: Meireles, Sabrosa, Almeida, Tiago, Liédson, Cé, Tiago

A támadógépezetünk az első félidőben még csikorgott, de tán most nem fogjuk ezért bántani őket. Már ekkortájt is voltak helyzeteink (na jó, helyzetecskéink), de az igazi feladat az volt, hogy kifárasszuk a komcsikat. Ez aránylag jól sikerült, mert a szünet után negyed óra alatt úgy összecsuklottak, mintha a legkeményebb munkatábor legkeményebb műszakját húzták volna le az öltözőben, ráadásul 15 percbe sűrítve.

5. Ennyi mesterlövész fricskázza meg az aljadék mexikói rablóbandát John Sturges klasszikusában. (és annyian vesznek el a harcban, ahány főt eddig "állítólag" elvesztett a koreai delegáció is)

Cé az első félidőben még egyénieskedett, aztán a másodikra már önzetlenül osztotta a jobbnál jobb zsugákat, élvezte, hogy végre nem rúgják agyon 2 percenként (szpászibá, elvtársak! - sajnos a koreaim hiányos, de ez náluk nyilván kötelező nyelv), dribblizett, sarkazott, tarkózott, mosolygott! És másfél év után végre gólt szerzett!

Ennek annyira örülünk, hogy külön videót szenteltünk neki

6. Ez Cé mezszáma a portugál válogatottban.

Hugo Almeida sokkal jobban mozgott, és több veszélyt jelentett, mint a Crouch-testű Liédson. Továbbra is őt favorizáljuk az ék posztján. Sabrosa pedig úgy volt jó, hogy nem csinált semmi különöset. A cserék közül Duda - bár védőt/védekező középpályást szokott játszani -, most szélsőnek jött, és aktív is volt, a szűrő posztra érkező Velosonak nem volt dolga, Liédson pedig legalább lőtt egy gólt, az előzékeny koreai középső védő hibáját kihasználva.

7. Pontosan ennyi meccsen nem kapunk gólt a vb-n, és mi leszünk a bajnokok! (Kettő már megvan.)

Jön a brazilok elleni meccs. A továbbjutás már zsebben (nem hisszük, hogy a brazilok ellen felbőszült elefánthorda módjára viselkedő Drogbáék tudnának annyit rúgni a derék elvtársaknak, hogy veszélybe kerüljön a második helyünk). Nem beszélve arról, hogy pont a fentiek miatt az afrikaiakkal kevéssé szimpatizáló brazilok sokkal jobban kötődnek egykori anyaországukhoz annál, minthogy most kicsesszenek velünk, és tovább vigyék magukkal a vadállatokat, akik (meg a megzavarodott francia bíró) még azt is elintézték, hogy Kaká pihizzen ellenünk. Ugyanakkor, a mai eredmények ismeretében mi továbbra is a(z egyetlen) szomszédunk első helyét jósoljuk a H-csoportban, így tán mégis jobb lenne a biztonság kedvéért a békés 0:0 helyett egy szerény 2:0 ide a szambások ellen.

Szép volt srácok, adtatok a joga bonitonak! Várjuk a hasonló folytatást!

Força Portugal!

A portugáloknak több jó szokás mellett, meg van az is, hogy legalább 1 órás ebédszünete van mindenkinek. Ma persze ez 2 órásra nyúlt mindenkinél. Lisszabonban nem volt szabadhely. Csináltam is volna képeket meg videot, de az egyik kezemben sör volt, meg a másikban is, mert iszonyat meleg volt.

Soha nem találkoztam még ilyennel, de örökké hálával fogok gondolni a sorosan kötött tévékre... ahol én néztem a meccset - egy angol sráccal:) - ott 3 tévé volt, egy  kivetítő szabadtéren meg 2 nagy tévé az étteremben. Szóval először a téren örültek az emberek és ordítottak, hogy "góóóóluuu" aztán kb 3 mp múlva mi, végül a belső teremben is berúgták ugyan azt a gólt. Vicces így meccset nézni. 

Hát egyet kell értenem Mourinhoval, 4 gólt szabad rúgni az ellenfélnek utána már minden egyes gól alázás - és akkor most nem is emelem ki Ronaldo gólját... szóval szegény koreai elvtársak ezt a meccset sem fogják látni. Állítólag csak a győztes meccseket közvetítik a népnek... Hát itt még a romlott nyugati kapitalista bíráskodásra se lehet fogni. Most már csak azért kell imádkozni, hogy összeszedjék magukat a koreaiak, mert ha ilyen szétesettek maradnak, akkor nem lesz nehéz mondjuk 8 gólt rúgni nekik és akkor jöhetnek haza hasat sütettni a fiúk, mert Elefántcsontpart jut tovább.

Azé nem volt semmi:) meg az átok is megtört Ronaldo fölött, szóval ki tudja mi lesz Brazília ellen.

Força Portugal! Força Portugal! Força Portugal! Força Portugal! Força Portugal!